FÁBIÁNHÁZA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 6 /2003.(IX.15.) RENDELETE

a képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról. 

 

A Magyar Köztársaság Országgyűlésének döntése alapján kiépült helyi önkormányzati rendszer biztosítja az önkormányzatok kiemelkedő jogainak érvényesülését, nevezetesen az autonómiához való jogot, a demokratikus helyi hatalomgyakorlás jogát és az önkormányzati jogok bírósági védelmének a jogát.

Az önkormányzati rendszer folyamatos erősödésének eredményeként Fábiánháza Község Önkormányzatának Képviselő-testülete kiemelt céljának tekinti, hogy olyan önszerveződésen alapuló helyi hatalomgyakorlás valósuljon meg, amelyben a lakosság közvetlenül, illetve választott helyi képviselői útján – a törvényi keretek között – önállóan intézheti a helyi ügyek széles körét.

Fábiánháza Község Önkormányzata feladat – és hatáskörében eljárva kifejezi a helyi közakaratot és megjeleníti a helyi érdekeket.

Mindezek figyelembevételével Fábiánháza Község Önkormányzata önállóan, szabadon, demokratikusan, széles körű nyilvánosságot biztosítva intézi a település közügyeit, valamint gondoskodik a közszolgáltatásokról és a helyi hatalom önkormányzati típusú gyakorlásáról.

Az önkormányzat Képviselő-testülete alapelvként fogadja el, hogy:

–          A képviselő-testület mindenkor demokratikus alapokon működik;

–          A képviselő-testületi döntések meghozatalát megelőzően minden esetben lehetőség nyílik a különböző vélemények, így a kisebbségi vélemény ismertetésére;

–          A képviselő-testület tagjai döntéseik meghozatalakor Fábiánháza polgárainak az érdekeit tartják szem előtt és szolgálják.

 

Fábiánháza Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 18. § (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján szervezeti és működési rendjére vonatkozóan a következő rendeletet alkotja:

 

 

I. fejezet

 

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. §.

Az önkormányzat képviselő-testülete és szervei vonatkozásában az Ötv.-ben és más jogszabályokban meghatározott feladat- és hatásköri, szervezeti és működési szabályokat a jelen szervezeti és működési szabályzatban ( a továbbiakban: SZMSZ) foglaltak figyelembevételével kell alkalmazni.

 

Az önkormányzat

2. §.

/1/  Az önkormányzat hivatalos megnevezése:

Fábiánháza Község Önkormányzata ( a továbbiakban: önkormányzat)

 

/2/  Az önkormányzat székhelye: Fábiánháza

Címe: 4354 Fábiánháza, Kossuth út 25/A

 

/3/  Illetékességi területe: Fábiánháza közigazgatási területe.

 

/4/  Az önkormányzati szervek illetve intézmények felsorolását és címét az SZMSZ.

1.      számú melléklete tartalmazza.

 

Az önkormányzat jelképei, elismerő díjak

3. §.

/1/   Az önkormányzat jelképei: a címer és a zászló.

 

/2/  Az önkormányzat címere: Álló csücsköstalpú pajzs kék mezejében zöld pajzsláb választóvonalán álló, balra fordult arany sas, hátratekintő fejjel, csőrével és szárnyával arany búzakévét tart; a pajzslábban vízszintes helyzetű hegyével jobbra fordult ezüst ekevas.

 

/3/   Az önkormányzat zászlaja: A zászlóalap – 2:1 arányú, álló formátumú, 100×200 cm-es – fehér zászlóselyem, alul aranyrojt díszítéssel. Az önkormányzat címere a zászlólap felső kétharmad alján – színes megjelenítéssel, mindkét oldalon szitanyomással – foglal helyet, mely alatt a község neve feketével ívelten jelenik meg. A zászlólap felső bújtatójában fa merevítés és arany sodrott zsinór van.

 

/4/ Az önkormányzat címere és zászlaja használatának rendjére vonatkozó szabályokat külön rendelet állapítja meg.

4. §.

 

A helyi önkormányzati kitüntetések és elismerő címek alapítására és adományozására vonatkozó szabályokat külön rendelet tartalmazza.

 

 

Helyi közügyek, az önkormányzat döntése és önkormányzati kapcsolatok

5. §.

/1/   A helyi közügyek a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátásához, a közhatalom önkormányzati típusú helyi gyakorlásához, valamint mindezek szervezeti, személyi és anyagi feltételeinek helyi megteremtéséhez kapcsolódnak.

 

/2/  A helyi önkormányzat – a törvény keretei között – önállóan szabályozhatja, illetőleg egyedi ügyekben szabadon igazgathatja a feladat – és hatáskörébe tartozó helyi közügyeket. Döntését az Alkotmánybíróság, illetve bíróság és kizárólag jogszabálysértés esetén bírálhatja felül.

 

6. §.

/1/   Az önkormányzat saját felelősségére – vállalkozási tevékenységet folytathat.

Ennek megfelelően:

a)     közvetlenül részt vehet vállalkozásban,

b)     vagyoni értékű jogokkal rendelkezik.

 

/2/   Az önkormányzat gazdasági vállalkozási tevékenysége nem veszélyeztetheti az önkormányzat kötelező alapellátási feladatait, valamint az azokhoz szükséges anyagi eszközöket és tartalékokat.

 

/3/   A gazdasági vállalkozásban való részvétel kérdésében történő képviselő-testületi döntést megelőzően a Pénzügyi Bizottságnak gazdasági elemzést kell készítenie.

 

/4/ Az önkormányzat vagyonhasznosítási, vagyongazdálkodási tevékenységére vonatkozó szabályokat külön rendelet szabályozza.

 

7. §.

/1/ A képviselő-testület véleményt nyilvánít és kezdeményez a feladat- és hatáskörébe nem tartozó, de a helyi közösséget érintő ügyekben. E jogával különösen abban az esetben él, ha az ügy a településfejlesztéssel és üzemeltetéssel, a lakossági közszolgáltatások fejlesztésével áll szoros kapcsolatban.

 

/2/   Önkormányzati döntés:

a)     képviselő-testület, illetve annak felhatalmazására

– bizottsága,

– a polgármester,

b)     a helyi népszavazás hozhat.

 

8. §.

 

/1/   A helyi közoktatás, a helyi hagyományápolás és kultúra körében a kisebbségi lakosságot ebben a minőségben érintő rendelet csak a helyi kisebbségi önkormányzat egyetértésével alkotható meg.

 

/2/   Az /1/ bekezdésben foglaltakon túlmenően a helyi kisebbséget jelentős mértékben érintő helyi közügyek szabályozásának előkészítése során a kisebbségi önkormányzatot véleményezési jog illeti meg.

 

/3/   A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvényben és az előző bekezdésekben felsoroltakhoz kapcsolódó egyetértő nyilatkozat és vélemény kellő időben történő beszerzéséről a polgármester gondoskodik.

 

/4/   A polgármesteri hivatal biztosítja a helyi kisebbségi önkormányzat testületi működésének feltételeit, ellátja az ezzel kapcsolatos legfontosabb teendőket. Az előzőekben említetteken felüli segítségnyújtást – a kisebbségi önkormányzat kezdeményezésére – külön megállapodásban kell rögzíteni.

 

/5/   A kisebbségi önkormányzat gazdálkodásának végrehajtó szerve a polgármesteri hivatal. Külön megállapodás tartalmazza a gazdálkodás végrehajtására vonatkozó részletes előírásokat.

9. §.

 

Az önkormányzat feladatainak ellátása és hatáskörének gyakorlása során – a kölcsönös érdekek alapján – együttműködik más települési, megyei önkormányzatokkal, önkormányzati érdekszövetségekkel, társulásokkal.

 

10. §.

/1/   A külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozásról, az erre vonatkozó megállapodás, nyilatkozat jóváhagyása a képviselő- testület hatáskörébe tartozik.

 

/2/   A nemzetközi kapcsolatok keretében megoldandó éves feladatokról, ezek költségigényeiről az éves költségvetéssel egyidejűleg a képviselő-testület dönt.

 

 

II. fejezet

 

FÁBIÁNHÁZA KÖZSÉG KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK

FELADAT ÉS HATÁSKÖRE

 

11. §.

Az önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladat- és hatáskörök főszabályként a képviselő-testületet illetik meg, melyeket a jelen rendeletben, vagy más önkormányzati rendeletekben megállapított szabályok szerint a polgármesterre, valamint az állandó bizottságokra átruházhat.

 

12. §.

A települési önkormányzat képviselő-testületének törvények által előírt kötelező önkormányzati feladat- és hatáskörét az 1. számú függelék tartalmazza.

 

13. §.

A képviselő-testület tevékenységének és a település fejlesztésének irányvonalát, valamint a kiemelt célokat az önkormányzat ciklusprogramja tartalmazza.

 

14. §.

 

/1/ A helyi közügy önálló megoldásának felvállalása előtt előkészítő eljárást kell lefolytatni, amelyben tisztázni szükséges a feladat ellátásnak anyagi, személyi és technikai feltételeit. Az eljárás során a képviselő-testület illetékes bizottságai véleményt nyilvánítanak. Az eljárást a testület döntésétől függően lefolytathatja a polgármester, vagy az erre felkért külön bizottság.

 

/2/ Az előkészítő eljárás eredményét összegző előterjesztés csak akkor terjeszthető a képviselő-testület elé, ha az tartalmazza a feladat elvállalásával elérendő célt, és végrehajtásának az /1/ bekezdésben említett részletes feltételeit.

15. §.

/1/ A képviselő-testület a hatáskörgyakorlás átruházásáról, illetőleg visszavonásáról annak felmerülésekor dönt.

/2/ A képviselő-testület az átruházott hatáskör gyakorlójának utasításokat adhat, döntését megsemmisítheti és megváltoztathatja, illetőleg a gyakorló szervezet beszámoltathatja.

/3/ A képviselő-testület által átruházott hatáskörök tovább nem ruházhatók.

 

16. §.

A képviselő-testület feladat- és hatáskörét érintő törvényi változásokról, az átruházhatóság törvényi feltételeiről a jegyző a képviselő-testületet a napirend előtti feladatok keretén belül írásban, vagy szóban tájékoztatja.

 

 

III. fejezet

 

A TELEPÜLÉSI KÉPVISELŐ

 

17. §.

A települési képviselő a gazdasági programban megfogalmazott célkitűzések, valamint az önkormányzati feladat- és hatáskörök megvalósításáért, illetőleg a település egészéért vállalt felelősséggel vesz részt választói érdekeinek képviseletében.

 

18. §.

A települési képviselők névsorát és címét a 2.számú függelék tartalmazza.

 

19. §.

/1/ A települési képviselők saját belátásuk szerint, az általuk meghirdetett helyen és időben tarthatnak fogadóórákat.

 

/2/ A települési képviselők képviselői tevékenységéhez szükséges anyagi, tárgyi és személyi feltételekről a polgármesteri hivatal gondoskodik.

 

20. §.

/1/ A települési képviselő az alakuló ülésen, illetőleg megválasztását követő ülésen esküt tesz.

/2/ Az eskü szövegét a 3. számú függelék tartalmazza.

 

21. §.

A települési képviselő az Ötv-ben rögzített jogain túlmenően fórumot is szervezhet.

 

A képviselő járandóságai

 

22. §.

A képviselőket és a bizottságok nem képviselő tagjait külön rendeletben megállapított tiszteletdíj, természetbeni juttatás illeti meg.

 

23. §.

A képviselő-testület a tiszteletdíjat és a természetbeni juttatást a rendeletben meghatározott esetekben mérsékelheti és meg is vonhatja.

 

24. §.

A képviselőknek a képviselői tevékenységgel összefüggő, általuk előlegezett és számlával igazolt szükséges költséget meg kell téríteni. A költségek kifizetését a polgármester engedélyezi.

 

 

IV. fejezet

 

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET

 

25. §.

/1/ A képviselő-testület önkormányzati feladatait a polgármester, bizottságai és a képviselő-testület hivatala útján látja el.

/2/ Az egyes feladatok ellátásának sorrendi meghatározásánál a gazdasági program és a munkaterv /ülésterv/ a végrehajtásaihoz szükséges anyagi eszközök tekintetében pedig az éves költségvetés előirányzatai a meghatározóak.

 

26. §.

/1/ A testület választáskori létszáma 10 fő.

/2/ A képviselő-testület határozatképes, ha tagjai közül az ülésen legalább 6 fő jelen van.

/3/ Ha a /2/ bekezdésben megjelölt számú képviselő nincs jelen, akkor az ülés határozatképtelen. A határozatképtelen ülést 8 napon belül ugyanazon napirendek tárgyalására újra össze kell hívni.

 

A képviselő-testület gazdasági programja, ülésterve

 

27. §.

/1/ A képviselő-testület elfogadja az önkormányzat tevékenységének irányvonalát, az elsőbbséget élvező célokat, a fejlesztési programokat tartalmazó koncepciót.

/2/ A képviselő-testület megbízatásának időtartamára szóló gazdasági program alapján működik.

/3/ A gazdasági program tervezetének előkészítéséről és a képviselő-testület elé terjesztéséről a polgármester gondoskodik.

 

 

28. §.

/1/ A képviselő-testület a gazdasági programon alapuló, évenként jóváhagyott ülésterv szerint végzi munkáját.

/2/ Az üléstervet minden év január 31-ig a polgármester  terjeszti elő, melyet a beérkezett javaslatok alapján a jegyző állít össze.

/3/ Az üléstervre javaslatot tehetnek:

a.)   a települési képviselők;

b.)   a bizottságok;

c.)   az alpolgármester;

d.)   a jegyző;

30.  a helyi kisebbségi önkormányzat elnöke;

/4/ Az ülésterv javaslat előterjesztésekor a polgármester tájékoztatást ad a tervezet összeállításánál figyelmen kívül hagyott javaslatokról, azok indokáról.

/5/ Az ülésterv tartalmazza:

30.  a képviselő-testület ülésének tervezett időpontjait és napirendjét;

30.  a tervezett napirendi pont előterjesztőjének nevét;

30.  a tervezett napirendi pontot véleményező bizottság/ok/ megjelölését;

30.  a tervezett napirendi ponthoz meghívandók felsorolását.

/6/ A gazdasági programot, továbbá a jóváhagyott üléstervet közzé kell tenni az önkormányzat hirdetőtábláján.

 

Előterjesztések

 

29. §.

/1/ A képviselő-testület elé kerülő előterjesztések főbb fajtái:

a.)     beszámoló, valamely feladat elvégzéséről, valamely szerv tevékenységéről stb;

b.)     döntést igénylő javaslat, amely rendeletalkotásra vagy határozathozatalra is irányulhat;

c.)     tájékoztató anyagok, amelyek tudomásulvételt igényelnek;

/2/ Az /1/ bekezdés b.) pontjában írt előterjesztésre jogosult:

a.)   a polgármester;

b.)   a témakör szerint illetékes bizottság;

c.)   bármelyik képviselő;

d.)   a jegyző

30.  a helyi kisebbségi önkormányzat elnöke;

/3/ Az előterjesztések valamennyi típusa csak az adott témában érintett bizottság/ok/ véleményének és a jegyző jogszerűségi észrevételének ismeretében tűzhető napirendre.

 

30. §.

/1/ Előterjesztés a képviselő-testület elé csak írásban nyújtható be.

/2/ Szóbeli előterjesztés kivételesen, a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel hozott döntése alapján tárgyalható. Szóbeli előterjesztésnek kell tekinteni a testületi ülés napján kiosztott, a napirendi pontokhoz nem kapcsolódó, írásos előterjesztést is.

 

 

31. §.

/1/ Az előterjesztésnek tartalmazni kell:

 

–          a tárgyalandó témakör tárgyilagos és tényszerű bemutatását;

–          az előzményeket, különösen a témában hozott korábbi testületi döntéseket, azok végrehajtásának állását;

–          a jogszabályi felhatalmazást;

–          több döntési változat esetén az egyes változatok mellett és ellen szóló érveket, valamint a várható következményeket;

–          a költségkihatásokat;

–          a határozati javaslatot.

 

/2/ Az írásbeli előterjesztés terjedelme – a határozati javaslattal és a mellékletekkel együtt – maximum 30 gépelt oldal lehet. Kivételesen indokolt esetben a polgármester előzetes engedélyével ez 20 gépelt oldallal növelhető.

/3/ A szóbeli előterjesztés leghosszabb ideje 15 perc, ezt azonban a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel módosíthatja.

 

32. §.

/1/ Az írásbeli előterjesztést legkésőbb a testületi ülést megelőző 8-ik napon kell a jegyzőhöz eljuttatni, aki a jogszerűségi észrevételt követően a hivatal útján gondoskodik valamennyi anyag postázásáról.

/2/ A sürgősségi indítvánnyal benyújtott  előterjesztésnek is meg kell felelnie a       27-30 §-okban foglalt követelményeknek.

 

 

A képviselő-testület összehívása

33. §.

/1/ A képviselő-testület alakuló ülését a választást követő 15 napon belül tartja meg. Az alakuló ülést a legidősebb települési képviselő mint korelnök vezeti. Az alakuló ülést a polgármester hívja össze.

/2/ Az alakuló ülés minimális napirendje:

–          tájékoztató a választások eredményéről, a megbízólevelek – helyi választási bizottság elnöke által történő – átadása;

–          a polgármester és a képviselők ünnepélyes eskütétele;

–          alpolgármester megválasztása;

–          a polgármester, alpolgármester illetményének, tiszteletdíjának meghatározása;

–          állandó bizottságok létrehozása;

 

34. §.

/1/ A képviselő-testület évente legalább 6 alkalommal rendes ülést tart.

/2/ A képviselő-testület rendes ülését a polgármester akadályoztatása esetén az őt helyettesítő alpolgármester hívja össze az önkormányzat székhelyére. Amennyiben a tárgyalandó napirend vagy más körülmény indokolja, a képviselő-testület ülése a székhelyen kívül máshová is összehívható.

 

/3/ A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testület ülését az Ügyrendi Bizottság elnöke hívja össze.

/4/ A képviselő-testület rendkívüli ülését a törvényben foglalt esetekben össze kell hívni. Ezekben az esetekben az ülés időpontját a polgármester az indítvány kézhezvételétől  számított 15 napon belül, a meghívó kiküldésével egyidejűleg tűzi ki. Amennyiben a rendkívüli ülés összehívásáról a polgármester 15 napon belül nem intézkedik, a törvény alapján azt helyette a megyei közigazgatási hivatal vezetője teszi meg.

/5/ A meghívót és az írásbeli előterjesztéseket úgy kell kézbesíteni, hogy azt az érdekeltek az ülés  időpontját megelőzően legalább 3 nappal kézhez kapják. Ettől eltérni csak kivételesen és a polgármester előzetes engedélyével lehet.

/6/ Halasztást nem tűrő, indokolt esetben a képviselő-testület ülése formális meghívó nélkül is összehívható.

/7/ A képviselő-testület rendes ülésének időpontjáról, helyéről és napirendjéről – a meghívó kiküldésével egy időben – a lakosságot is tájékoztatni kell. A tájékoztatás a meghívónak az önkormányzat hirdetőtábláján történő kifüggesztésével történik.

 

 

A képviselő-testület ülésére meghívandók köre

 

35. §.

/1/ A képviselő-testület ülésére meg kell hívni:

a.)   a települési képviselőket;

b.)   a jegyzőt;

c.)   a helyi kisebbségi önkormányzat elnökét.

/2/ A képviselők a képviselő-testület ülésén szavazati joggal vesznek részt, amely magába foglalja a tanácskozás jogát is.

/3/ A meghívottak közül tanácskozási jog illeti meg az ülés valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan:

a.)   a jegyzőt;

b.)   a helyi kisebbségi önkormányzat elnökét.

 

 

A  képviselő-testület ülése

 

36.§.

/1/ A képviselő-testület ülése nyilvános, azon bármely állampolgár szabadon részt vehet, és engedély alapján fel is szólalhat.

/2/ A képviselő-testület

a.)     zárt ülést tart választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, illetőleg visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor, ha az érintett a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele; továbbá önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi és kitüntetési ügy, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás tárgyalásakor;

b.)     zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés és az általa kiírt pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdeket sértene.

 

 

/3/A zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, a helyi kisebbségi önkormányzat elnöke és a jegyző, továbbá meghívása esetén az érintett és a szakértő vehet részt. A képviselő- testület tagjait titoktartási kötelezettség terheli a tudomásukra jutott személyes adatok és információk tekintetében.

 

 

 

A napirend megállapítása

 

37. §.

/1/ Az előterjesztett napirendi javaslatról a képviselő-testület – vitát követően – dönt.

/2/ Napirendi pont tárgyalásának elhalasztására az előterjesztő és bármely képviselő tehet javaslatot. A javaslatot az ülésvezető felszólítására indokolni kell. A javaslat és az indokolás elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül dönt.

/3/ A képviselő-testület a napirendi pontokat az általa elfogadott sorrend szerint tárgyalja.

 

38. §.

A két ülés közötti időszak fontosabb eseményeiről szóló polgármesteri tájékoztatót a képviselő-testület a napirend előtti témák között – vita nélkül – tudomásul veszi, valamint dönt a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló beszámoló, illetőleg az átruházott hatáskörben hozott intézkedések elfogadásáról.

 

39. §.

A napirend sürgősségi tárgyalását indítványozhatja:

a.)   a települési képviselő;

b.)   a témakör szerint illetékes bizottság;

c.)   a jegyző;

d.)   a helyi kisebbségi önkormányzat elnöke;

 

 

40. §.

/1/ A sürgősségi indítványt – rövid indokolással – legkésőbb az ülést megelőző munkanap 12.00 órájáig kell írásban a polgármesternél benyújtani.

/2/ A sürgősség elfogadásáról a testület vita nélkül, minősített többséggel határoz.

 

A képviselő-testület ülésének vezetése

 

41. §.

A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az őt  helyettesítő alpolgármester, utóbbi távollétében az Ügyrendi Bizottság elnöke vezeti.

 

42. §.

A polgármesternek az ülésvezetéssel kapcsolatos feladatai és jogosítványai:

 

a.)        a jelenléti ív alapján számszerűen megállapítja (figyelemmel kíséri) a határozatképességet, megnyitja (berekeszti) az ülést;

b.)        tájékoztatást ad a két ülés közötti eseményekről, valamint beszámol a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, az átruházott hatáskörben tett intézkedésekről;

c.)        előterjesztési a napirendi javaslatot, tájékoztatást ad a sürgősségi indítványokról;

d.)        napirendi pontonként megnyitja, vezeti, illetőleg lezárja a vitát, szavazásra bocsátja a döntési javaslatokat;

e.)        a hosszúra nyúlt vita esetén indítványozza a  hozzászólások időtartamának korlátozását vagy a vita lezárást;

f.)         hozzászóláskor megadja, megtagadja, illetve megvonja a szót a jelenlévők bármelyike tekintetében;

g.)        figyelmezteti a hozzászólót, ha mondanivalója eltér a tárgyalt témától; a figyelmeztetés eredménytelensége esetén megvonja a szót, aminek következményeként az illető személy ugyanazon ügyen már nem szólalhat fel;

h.)        tárgyalási szünetet rendelhet el, a tanácskozás folytatását akadályozó körülmény felmerülésekor az ülést meghatározott időre félbeszakítja vagy berekeszti;

i.)           biztosítja az ülés zavartalan rendjét, rendreutasíthatja azt, aki az ülésen méltatlan magatartást tanúsít.

A felvilágosítás kérés szabályai

 

43. §.

/1/ A képviselők az ülésen a polgármestertől, a bizottságok elnökeitől, valamint a jegyzőtől – az önkormányzati feladatkörbe tartozó témában – írásban felvilágosítást kérhetnek.

/2/ Felvilágosítás kérésnek az  a kérdés-,  illetve problémafelvetés tekinthető, amely szoros kapcsolatban áll az önkormányzat által ellátott feladatokkal, illetőleg valamely irányítása alatt álló szervezet tevékenységi körével.

/3/ A felvilágosítás kérést a polgármesternél lehetőleg három nappal az ülés előtt írásban kell benyújtani.

/4/ Amennyiben a felvilágosítás kérést a /3/ bekezdésben előírt határidőn túl vagy a testületi ülésen nyújtják be, úgy az érintettnek csak abban az esetben kell az ülésen választ adnia, ha a válaszadás előzetes vizsgálatot nem igényel. Ellenkező esetben a felvilágosítást kérő képviselőnek az ülést követő tizenöt napon belül írásban kel válaszolni. A válasz elfogadásáról a testület a soronkövetkező ülésen dönt.

 

/5/ Az ülésen a felvilágosítás kérésre adott válasz elfogadásáról először a felvilágosítást kérő képviselő nyilatkozik, és ha azt nem fogadja el, arról a képviselő-testület vita nélkül dönt. Amennyiben a testület a választ elutasítja, elrendeli a felvilágosítás kérés tárgyának bizottság általi részletes kivizsgálását, melyben a felvilágosítást kérő képviselő is részt vehet.

44. §.

/1/ A „kérdezés” minden olyan képviselő-testületi hatáskörbe tartozó szervezetekre, működésre, előkészítésre stb. vonatkozó tudakozódás, amely tartalma szerint nem sorolható a felvilágosítás kérés fogalomkörébe, és nem kapcsolódik az ülés napirendjének témaköreihez.

/2/ A kérdezés joga a képviselőket a napirend tárgyalásának befejezését követően illeti meg.

/3/ A kérdés felvetésére és megválaszolására rendelkezésre álló időtartamot a képviselő-testület esetenként határozza meg.

 

A vita és a döntéshozatal módja

 

45. §.

/1/ A napirendi pont tárgyalását maximum tíz-tíz perces szóbeli kiegészítés előzheti meg. Ennek megtételére az előterjesztő és a tárgy szerint illetékes bizottság elnöke jogosult.

/2/ A szóbeli kiegészítés nem ismételheti meg az írásbeli előterjesztést, ahhoz képest új információkat kell tartalmaznia.

 

46. §.

/1/ A napirendi ponttal kapcsolatban az előterjesztőhöz a képviselők és a meghívottak kérdést intézhetnek.

/2/ A kérdések elhangzása után a válaszadás majd az /1/ bekezdésben említett személyek hozzászólása következik. Ha ugyanaz a személy ugyanazon napirendi ponttal kapcsolatban másodszor is hozzászólásra jelentkezik a polgármester a második hozzászólást 5 percre korlátozhatja.

 

47. §.

A napirendi pont vitáját a polgármester foglalja össze, egyúttal  reagál az  elhangzott

észrevételekre.

 

48. §.

A polgármester a vita lezárást követően elsőként a módosító, majd az eredeti javaslatot teszi fel szavazásra.

 

49. §.

Személyes megjegyzést tehet (maximum öt perces időtartamban) a vita lezárása után, de még a szavazás előtt az a képviselő, aki a vita során őt ért – megítélése szerint – méltatlan kritikát kívánja kivédeni, illetve aki álláspontjával összefüggésben keletkezett félreértést szeretne tisztázni.

 

50. §.

A szavazás előtt a jegyző törvényességi észrevételt tehet.

 

51. §.

/1/ A javaslat elfogadásához a jelenlévő képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges (egyszerű többség).

/2/ A megválasztott képviselők több mint a felének (legalább 6 képviselő) egybehangzó szavazata (minősített többség) szükséges az Ötv-ben foglaltakon túlmenően:

a.)   a sürgősségi indítvány elfogadásához,

b.)   a hatáskör gyakorlás átruházása és visszavonása esetén,

c.)   helyi közügy önálló megoldásának vállalásához, illetőleg arról történő lemondáshoz.

 

52. §.

/1/ A képviselő-testület döntéseit általában nyílt szavazással, kézfelemeléssel hozza. A képviselő-testület a jelen lévő képviselők egynegyedének indítványára név szerinti szavazást rendelhet el.

/2/ A név szerinti szavazás alkalmával a jegyző a névsor alapján minden képviselőt személy szerint szólít, és a képviselő által adott választ (igen, nem, tartózkodom) a névsorban rögzíti. A szavazás végén a képviselő a nyilatkozatát aláírásával hitelesíti.

/3/ A nyílt szavazás eredményét az ülésvezető állapítja meg, illetőleg – a szavazatok téves összeszámlálása miatt  – elrendelheti a szavazás megismétlését.

 

 

A képviselő-testület döntései

 

53. §.

/1/ A képviselő-testület:

a.)   rendeletet alkot;

b.)   határozatot hoz.

/2/ A képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, de számozott határozat nélkül dönt:

– a napirend meghatározásáról;

– az ügyrendi kérdésekről;

– a képviselői felvilágosítás kérésre, valamint

– a kérdésre adott válasz elfogadásáról.

54. §.

/1/ A képviselő-testület számozott határozata tartalmazza a testület döntését szó szerinti megfogalmazásban, a végrehajtás határidejét és a végrehajtásért felelős megnevezését, valamint a szavazás számszerinti eredményét, illetőleg minősített többséget igénylő ügy esetén az erre való utalást.

/2/ A képviselő-testület hatósági határozataira – az Ötv-ben foglalt eltérésekkel – az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló, módosított 1957. évi IV. tv. rendelkezéseit (a továbbiakban Ae.) kell alkalmazni.

 

/3/ Bonyolultabb indítvány előterjesztéséről, valamint a szóban tett javaslatokról hozandó döntés szó szerinti megfogalmazásának idejére az ülésvezető az ülést felfüggesztheti.

55. §.

/1/ A képviselő-testület által alkotott rendeletek jelölése:

FÁBIÁNHÁZA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK

_____/______ (a rendelet sorszáma per évszám), valamint a kihirdetés dátuma (hónap,nap) rendelete _______________ (a tárgy megjelölése).

 Például:

      FÁBIÁNHÁZA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 20/1995.(II.25.) rendelete az önkormányzat 1995. évi költségvetésének megállapításáról.

/2/ A képviselő-testület által hozott határozatok jelölése:

1-el kezdődő sorszám per évszám, valamint az elfogadás dátuma (hónap, nap) és KT (rövidítés).

      Például:

Fábiánháza Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 169/1995.(IV.25.) KT. számú határozata.

/3/ A rendeletekről a határozatokról nyilvántartást kell vezetni, amelyről a jegyző gondoskodik.

 

A képviselő-testület önfeloszlása

 

56. §.

A képviselőtestület a megbízatásának lejárta előtt név szerinti szavazással, minősített többségű döntéssel kimondhatja a feloszlását. Ebben az esetben hetvenöt napon belüli időpontra időközi választást kell kiírni.

A képviselő-testület az új képviselő-testület alakuló üléséig, a polgármester az új polgármester megválasztásáig ellátja feladatát, gyakorolja hatáskörét. A képviselő-testület feloszlása nem mondható ki a választást követő hat hónapon belül, illetőleg a megbízatásának lejártát megelőző egy éven belül. Az időközi választás költségét az önkormányzat viseli.

 

A rendeletalkotás

 

57. §.

/1/ Rendelet alkotását a képviselő, a tárgy szerint illetékes bizottság és a jegyző, valamint a helyi kisebbségi önkormányzat elnöke írásban kezdeményezheti a polgármesternél.

/2/ Amennyiben a rendelet-tervezetet  tárgyalásra alkalmas módon nyújtják be, azt a polgármester köteles a soron következő ülés napirendi javaslatába felvenni.

/3/ amennyiben a szabályozandó kérdés tárgya lehetővé teszi, az ülésvezető indítványozza, hogy a képviselő-testület előbb foglaljon állást a rendeletalkotás szükségességéről, főbb elveiről, az előkészítés menetéről és felelőséről.

/4/ A képviselő-testület elhatározhatja a rendelet-tervezet (javaslat) kétfordulós tárgyalását is.

/5/ Rendeletalkotás esetében a képviselő-testület a beterjesztett javaslat felett általános és részletes vitát is tarthat. Az erre vonatkozó polgármesteri vagy bizottsági indítványról a képviselő-testület vita nélkül határoz.

/6/ A rendelet-tervezet szakszerű előkészítéséről a jegyző gondoskodik az ügyrendi, valamint a tárgy szerint illetékes más bizottság közreműködésével.

/7/ A képviselő-testület által megalkotott önkormányzati rendeletet ki kell hirdetni, a számozott határozatokat pedig jegyzőkönyvi kivonat formájában az érintetteknek meg kell küldeni.

/8/ Az elfogadott rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá.

/9/ A rendelet megalkotását követően, annak hiteles szövegét a jegyző szerkeszti, gondoskodik továbbá annak kihirdetéséről a megalkotást követő 8 napon belül. A kihirdetés a szabályszerűen megalkotott és aláírt rendelet teljes szövegének az önkormányzat hirdetőtábláján való kifüggesztéssel történik. A rendelet megalkotásáról a lakosságot hangosbemondó útján tájékoztatni kell, melyben közölni kell, hogy a rendelet teljes szövege az önkormányzat hirdetőtábláján és a jegyzőnél tekinthető meg. A rendelet  kihirdetésének napja a kifüggesztés napja.

/10/ A megalkotott rendeletek kihirdetéséről, egyes határozatok közzétételéről illetőleg közléséről, valamint a rendeletek, határozatok nyilvántartásáról, folyamatos karbantartásáról a jegyző gondoskodik. Szükség esetén kezdeményezi a rendeletek módosítását, hatályon kívül helyezését.

/11/ A képviselő-testület kétévenként felülvizsgálja az önkormányzati rendeletek hatályosságát.

 

A képviselő-testület dokumentumai

 

58. §.

A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyvet a polgármester és a jegyző írja alá.

 

59. §.

/1/ A képviselő-testület jegyzőkönyvének elkészítéséről és annak az ülést követő 15 napon belül a Megyei Közigazgatási Hivatalához való megküldéséről a jegyző gondoskodik. A jegyzőkönyv röviden, tömören, megtárgyalt napirendi pontonként tartalmazza a kérdéseket és az azokra adott választ, a megjelent képviselők és meghívottak nevét, a hozzászólások lényegét, a javaslatok és a hozott döntések pontos megfogalmazását, valamint a rendeletek és a számozott határozatok tekintetében a határozatképességre és a szavazás eredményére, a minősített többséget igénylő döntésre történő utalást (igen, nem tartózkodott, képviselői kérés esetén a kisebbségben maradt képviselők nevének feltüntetése).

/2/ A képviselő-testület egyszerű többséggel, bármely képviselő indítványára dönthet arról, hogy:

a.)   valamely hozzászólás;

b.)   a határozathozatal során kisebbségben maradt képviselői vélemény szó szerint kerüljön a jegyzőkönyvbe.

/3/ A jegyzőkönyv mellékletei:

a.)   a meghívó;

b.)   a jelenléti ív;

c.)   a megtárgyalt írásos előterjesztések;

d.)   a név szerinti szavazásról készített névsor egy eredeti példánya;

e.)   az írásban benyújtott hozzászólások; és

f.)    egyéb írásos indítványok.

/4/ A jegyzőkönyv eredeti példányát a mellékleteivel együtt a hivatal kezeli, évente bekötteti, és elhelyezi az irattárban.

/5/ A nyilvános ülésről készült jegyzőkönyvet és mellékleteit a Polgármesteri Hivatalban az állampolgárok, valamint a képviselők számára hozzáférhetővé kell tenni.

/6/ A zárt ülés jegyzőkönyvét és írásos anyagait az általános szabályok szerint, de elkülönítve kell tárolni és megőrizni.

 

 

V. fejezet

 

A BIZOTTSÁGOK

 

60. §.

/1/ A képviselő-testület bizottságai előkészítő, véleményező, javaslattevő, ellenőrzési feladatokat ellátó – a képviselő-testület által önkormányzati ügyekben döntési jogkörrel is felruházható -, egymással mellérendeltségi viszonyban álló, választott testületi szervek.

/2/ A képviselő-testület állandó, és ideiglenes bizottságot hozhat létre. A testület a fontosabb önkormányzati feladatokra állandó bizottságokat hoz létre.

/3/ A képviselő-testület az ideiglenes bizottságot meghatározott időre vagy feladat elvégzésére hozza létre, amely ezt követően automatikusan megszűnik. Az ideiglenes bizottságra az állandó bizottságra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

 

61. §.

A bizottságok taglétszámát és személyi összetételét a bizottsági munka hatékonyságának szempontjai határozzák meg. A képviselő-testület által létrehozott (létrehozandó) állandó bizottságok elnevezését a 2.számú melléklet; személyi összetételét viszont a 4. számú függelék tartalmazza.

 

62. §.

/1/ A képviselő-testület a bizottságok létszámáról, összetételéről, feladatköréről a megalakulásukkor dönt, azonban szükség esetén bármelyik képviselő indítványára azt módosíthatja.

/2/ Egy képviselő egyidejűleg két állandó és egy ideiglenes bizottságnak lehet tagja. A bizottság elnöke más állandó vagy ideiglenes bizottság elnöke nem lehet.

/3/ A bizottság elnökét, az elnökkel együtt számolva, tagjainak több mint a felét a települési képviselők közül kell megválasztani. A polgármester, alpolgármester, a képviselő-testület hivatalának dolgozója nem lehet a bizottság elnöke, tagja.

/4/ A bizottságok képviselő és nem képviselő tagjainak jogai és kötelességei a bizottság működésével összefüggésben azonosak.

63. §.

/1/ A bizottságok működésének főbb szabályait az SZMSZ tartalmazza. A részletszabályokat az Ötv. és az SZMSZ rendelkezéseivel összhangban a bizottságok maguk állapítják meg.

/2/ A képviselő-testület által létrehozott (létrehozandó) állandó bizottságok feladat- és hatáskörét a 3.számú melléklet tartalmazza.

 

64. §.

/1/ A bizottság üléseit szükség szerint tartja.

/2/ Az ülést az elnök, távollétében az általa megbízott bizottsági tag hívja össze úgy, hogy az érdekeltek a meghívót és az előterjesztéseket legalább az ülést megelőző három munkanappal kézhez kapják. Az ülést az elnök, távollétében az általa megbízott bizottsági tag vezeti.

/3/ A bizottságok elnökei megállapodhatnak adott téma együttes ülés keretében történő tárgyalásáról.

/4/ A bizottság ülése akkor határozatképes, ha azon a megválasztott bizottság tagjainak több mint fele jelen van.

/5/ A bizottságok tervezett üléseikről és napirendjükről a képviselőket tájékoztatni kötelesek.

/6/ A bizottság ülése nyilvános. A zárt ülésre vonatkozó szabályok az SZMSZ         36.§-ában foglaltak szerint a bizottságra is vonatkoznak.

/7/ Amennyiben a bizottság tagja az éves bizottsági ülések számának 50 %-án nem vett részt, úgy a bizottság elnökének javaslata alapján a képviselő-testület állást foglalhat a bizottsági tagság megszüntetéséről.

/8/ A bizottság konkrét témakörben külső szakértőt is igénybe vehet. A szakértők megbízatásáról és a szakértői díj elszámolásáról a bizottság elnökének javaslata alapján a jegyző gondoskodik.

/9/ A bizottsági ülések időpontjáról, a tárgyalandó napirendekről a polgármestert valamint a jegyzőt legalább két munkanappal korábban értesíteni kell.

 

65. §.

/1/ A bizottság a feladat- és hatáskörébe tartozó kérdésekben általában egyszerű szótöbbséggel dönt.

/2/ A bizottság határozathozatalára a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

/3/ A bizottság hatósági jogkörében – az Ötv-ben foglalt eltérésekkel – az Áe. szabályai, az átruházott önkormányzati hatáskör gyakorlása során az SZMSZ szabályai szerinti határozati formában hozza meg döntését.

/4/ A bizottság a képviselő-testület feladat- és hatáskörébe tartozó téma előkészítésekor állásfoglalást alakít ki.

/5/ Két vagy több bizottság között keletkezett feladat- és hatásköri összeütközés esetén a az képviselő-testület állásfoglalása irányadó.

/6/ A bizottság elnökét és tagjait a bizottság döntései kötik.

/7/ A bizottság döntésének kiadmányozója a bizottság elnöke, távollétében az általa megbízott bizottsági tag.

/8/ A bizottsági döntések végrehajtásához továbbá működésükhöz szükséges szakmai, technikai és adminisztrációs feltételek biztosításáról a jegyző – a hivatal útján – gondoskodik.

/9/ A bizottságok tevékenységükről választási ciklusonként legalább egy alkalommal beszámolnak a képviselő-testületnek. A beszámolási kötelezettség időpontját a képviselő-testület éves munkatervében határozza meg.

 

66. §.

A bizottság üléséről jegyzőkönyv készül, melyre irányadók a képviselő-testület jegyzőkönyvére vonatkozó szabályok. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke, távollétében az általa megbízott bizottsági tag írja alá.

 

 

VI. fejezet

 

A POLGÁRMESTER

 

67. §.

/1/ A polgármester a megbízatását főállásban látja el.

/2/ A polgármester tagja a képviselő-testületnek, a képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából, települési képviselőnek tekintendő. A polgármester a megválasztást követően esküt tesz a képviselő-testület előtt.

 

/3/ A polgármester sorozatos törvénysértő tevékenysége, mulasztása miatt a képviselő-testület – minősített többséggel hozott határozat alapján – keresetet nyújthat be a polgármester ellen a helyi önkormányzat székhelye szerint illetékes   Sz-Sz-B. Megyei Bírósághoz a polgármester tisztségének megszüntetése érdekében. Egyidejűleg kérheti a polgármesternek e tisztségből történő felfüggesztését is. A bíróság a keresetet soron kívül bírálja el.

 

68. §.

A polgármesternek a képviselő-testület működésével összefüggő feladati különösen:

a.)   segíti a képviselők munkáját;

b.)   összehívja és vezeti a testület üléseit;

c.)   képviseli az önkormányzatot;

d.)   szervezi a településfejlesztést és a közszolgáltatásokat;

e.)   biztosítja a demokratikus helyi hatalomgyakorlás, a közakarat érvényesülését;

f.)    a polgármester – ha a képviselő-testület döntését az önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, ugyanazon ügyben egy alkalommal kezdeményezheti a döntés ismételt megtárgyalását.

A kezdeményezést az ülést követő három napon belül nyújthatja be, a képviselő-testület a benyújtás napjától számított 15 napon belül dönt.

 

69. §.

A polgármesternek a bizottságok működésével összefüggő főbb feladatai:

a.)   Indítványozhatja a bizottság összehívását.

b.)   Felfüggeszti a bizottság döntésének a végrehajtását, ha az ellentétes a képviselő-testület határozatával, vagy sérti az önkormányzat érdekeit. A felfüggesztett döntésről a képviselő-testület a következő ülésen határoz.

c.)   Bizottsági döntéshozatal esetén dönt a bizottsági elnök kizárásáról, ha az ügy a bizottság elnökét vagy hozzátartozóját személyesen érinti.

 

70. §.

 

A Polgármesteri Hivatallal összefüggő főbb polgármesteri jogosítványok:

a.)    A képviselő-testület döntései szerint és saját önkormányzati jogkörében eljárva irányítja a hivatalt.

b.)    A jegyző javaslatainak figyelembevételével meghatározza a hivatal feladatait az önkormányzat munkájának a szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában.

c.)    Dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági jogkörökben, egyes hatásköreinek a gyakorlását átruházhatja.

d.)    A jegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a képviselő-testületnek a hivatal belső szervezeti tagozódásának, munkarendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének a meghatározására.

e.)    Szabályozza a hatáskörébe tartozó ügyekben a kiadmányozás rendjét.

f.)     Gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az alpolgármester, a jegyző és az önkormányzati intézményvezetők tekintetében.

 

VII. fejezet

 

AZ ALPOLGÁRMESTER

 

71. §.

/1/ A képviselő-testület a polgármester javaslatára titkos szavazással a képviselő-testület megbízatásának időtartamára, a polgármester helyettesítésére és munkájának segítésére a tagjai közül társadalmi megbízatású 1 fő alpolgármestert választ.

/2/ A képviselő-testület dönt az alpolgármesteri tiszteletdíj mértékéről.

/3/ Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatait.

/4/ Az alpolgármesterre megfelelően irányadók a polgármesterre vonatkozó szabályok.

 

VIII. fejezet

 

A JEGYZŐ

 

72. §.

/1/ A képviselő-testület – pályázat alapján – a jogszabályban megállapított képesítési követelménynek megfelelő jegyzőt nevez ki, határozatlan időre. A képviselő-testület aljegyzőt nem nevez ki.

 

/2/ A képviselő-testület a jegyző tartós távolléte, akadályoztatása esetén a helyettesítés módjáról a felmerüléskor dönt.

 

73. §.

A jegyző vezeti a képviselő-testület hivatalát.

A jegyző gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról. Ebben a körben:

a.)   Előkészíti a képviselő-testületi ülés, a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket;

b.)   Ellátja a testületek, a bizottságok szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat;

c.)   Tanácskozási joggal részt vesz a testület és a bizottságok ülésein;

d.)   Törvényességi észrevételeket tehet a szavazás előtt az előterjesztés vitájában.

e.)   Gondoskodik a testületi ülés jegyzőkönyvének elkészítéséről; azt a polgármesterrel együtt írja alá. A jegyzőkönyvet 15 napon belül megküldi a megyei közigazgatási hivatal vezetőjének.

f.)    Rendszeresen tájékoztatja a polgármestert, a képviselő-testületet és a bizottságokat az önkormányzat munkáját érintő jogszabályokról, a polgármesteri hivatal munkájáról és az ügyintézésről.

 

74. §.

A jegyző egyéb főbb feladatai:

a.) Döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket.

b.) Ellátja a jogszabályban előírt államigazgatási feladatokat és a hatósági hatásköröket.

c.) Dönt a hatáskörébe utalt ügyekben.

d.) A hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét; gyakorolja a munkáltatói jogokat a képviselő-testület hivatalának köztisztviselői tekintetében. A kinevezéshez, vezetői megbízáshoz, felmentéshez, a vezetői megbízás visszavonásához, jutalmazáshoz – a polgármester által meghatározott körben – a polgármester egyetértése szükséges.

e.) Szervezi a polgármesteri hivatal jogi felvilágosító munkáját.

f.) Ellátja az államigazgatási tevékenység egyszerűsítésével, korszerűsítésével összefüggő feladatokat.

g.) Eleget tesz a 191/1996./XII.17./ Korm. sz. rendelet 20. §. /1/ bekezdéséből eredő jegyzőkönyv és határozat megküldési kötelezettségének.

 

IX. fejezet

 

A POLGÁRMESTERI HIVATAL

 

75. §.

/1/ A képviselő-testület egységes hivatalt hoz létre – polgármesteri hivatal elnevezéssel – az önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására.

/2/ A polgármesteri hivatal saját költségvetési előirányzata körében önálló költségvetési szerv. A költségvetés határozza meg a polgármesteri hivatal működéséhez szükséges előirányzatokat, működési, fenntartási költségeket.

76. §.

/1/ A hivatal pontos megnevezése: Fábiánháza Község Polgármesteri Hivatala.

/2/ A hivatal székhelye: 4354 Fábiánháza, Kossuth u.25/A.

77. §.

/1/ A hivatal a szükséges munkamegosztás céljából az alábbi szervezeti egységekből áll:

 

a.) Általános igazgatási és szervezési részleg, melyhez az alábbi hatósági tevékenységi körök, illetve az ezeket ellátó ügyintézők tartoznak:

  • szociális ellátás,
  • gyámügy, gyermekvédelem,
  • oktatásügy,
  • szabálysértési ügy,
  • anyakönyvi, népességnyilvántartási ügy,
  • építésügy,
  • ipari, kereskedelmi, mezőgazdasági ügy,
  • lakásügy, helyiséggazdálkodás,
  • egészségügy.

b.) Községgazdálkodási és bevételi részleg, melyhez az alábbi tevékenységi körök, illetve az ezeket ellátó ügyintézők tartoznak:

  • pénzügyi, gazdálkodási feladatok,
  • vagyonkezelési feladatok,
  • adózási feladatok.

c.) Kisegítő részleg, melyhez az alábbi tevékenységi körök, illetve az ezeket ellátó dolgozók tartoznak:

  • a képviselő-testület működésével kapcsolatos ügyviteli feladatok,
  • iktatás, ügyiratkezelési feladatok,

·            egyéb kisegítő feladatok (hivatalsegéd, takarító, karbantartó, stb.)

/2/ A hivatal dolgozóinak feladatát a jegyző által elkészített munkaköri leírások tartalmazzák.

/3/ A polgármesteri hivatal köztisztviselőjét a tudomására jutott szolgálati és üzleti titok, valamint személyes adat tekintetében titoktartási kötelezettség terheli. E titoktartási kötelezettség – az 1992. évi LXIII. törvény rendelkezéseinek figyelembevételével – kiterjed az ügyfél személyiségi jogainak a védelmére is. A titoktartási kötelezettség a köztisztviselő közszolgálati jogviszonyának megszűnése után is fennáll.

 

 

78. §.

/1/ A hivatalt a polgármester irányítja.

/2/ A hivatalt a jegyző vezeti, és megszervezi munkáját.

79. §.

/1/ A hivatal dolgozóinak munkarendje:

  • hétfőtől csütörtökig  7.30  –  16.00 óráig,
  • pénteken 7.30   –   13.30  óráig

tart, mely magába foglalja az ebédidőt is (30 perc).

 

/2/ Az ügyfélfogadás rendje:

a.)   A hivatal ügyfélfogadási rendje:

  • hétfőtől csütörtökig  7.30  –  12.00  óráig,
  • pénteken ügyfélfogadás nincs.

 

b.) A polgármester és a jegyző ügyfélfogadási rendje:

  • polgármester: hétfőn 8.00  –  16.00 óráig
  • jegyző: szerdán 8.00 –  16 óráig

 

c.) A hivatal korlátozás nélkül köteles fogadni az ügyfeleket minden olyan ügyben, melyben az azonnali intézkedés elmaradása elháríthatatlan kárral vagy veszéllyel járna.

d.) A hivatal munkaidőn kívül anyakönyvi ügyeletet tart.

d.)   A települési képviselőket soron kívül, munkaidőben bármikor; az önkormányzat intézményeinek vezetőit ügyfélfogadási időn kívül is – lehetőleg előre egyeztetett időpontban – fogadni kell.

 

80. §.

/1/ A hivatal működésével kapcsolatos egyéb feladatokat, a hivatal részletes ügyrendjét a 4. számú függelék tartalmazza.

/2/ A hivatalban a kiadmányozás rendjét a polgármester a jegyzővel egyetértésben szabályozza. A szabályozás az ügyrend 1.sz. függelékét képezi.

/3/ A hivatal pénzgazdálkodásával kapcsolatos kötelezettségvállalás, ellenjegyzés, utalványozás és érvényesítés hatásköri rendjét a polgármester a jegyzővel egyeztetetten szabályozza. A szabályozás az ügyrend 2.sz. függelékét képezi.

/4/ A hivatal ügyiratkezelési szabályait a jegyző szabályzatban rögzíti.

/5/ A polgármesteri hivatalban a vagyonnyilatkozat tételi kötelezettséggel járó munkaköröket az SZMSZ.4. számú melléklete tartalmazza.

/6/ A polgármesteri hivatalban foglalkoztatott köztisztviselőket megillető egyes juttatások és támogatások rendjét külön rendelet állapítja meg.

 

X. fejezet

A LAKOSSÁGGAL VALÓ KAPCSOLATI FORMÁK, LAKOSSÁGI FÓRUMOK

 

81. §.

/1/ A képviselő-testület lakossági fórumok szervezésével teremt lehetőséget az állampolgárok és közösségeik számára a helyi ügyekben való részvételre:

a.)   a fontosabb döntések előkészítése során a véleménynyilvánításra;

b.)   a közvetlen tájékoztatásra;

c.) közérdekű bejelentésre vagy javaslattételre.

/2/ Előre meghatározott közérdekű tárgykörben, illetőleg a jelentősebb döntések sokoldalú előkészítése érdekében – az állampolgárok és a társadalmi szerveződések közvetlen tájékoztatása céljából – szükség szerint, de évente legalább egyszer február 15. és április 25. között falugyűlést kell tartani. Fontosabb szabályai:

a.)   A gyűlés helyéről, idejéről, az esetleges ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő tárgykörökről az önkormányzat hirdetőtábláján, valamint hangoshíradó útján kell tájékoztatást adni a rendezvény előtt  legalább 10 nappal.

b.)   A gyűlést a polgármester vezeti; erre meg kell hívni a képviselőket, a jegyzőt, a helyi kisebbségi önkormányzat elnökét.

c.)    A gyűlésről feljegyzés készül, melynek elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

 

Közmeghallgatás

 

82. §.

/1/   A képviselő-testület szükség szerint, de legalább évente egy alkalommal közmeghallgatást tart az alábbi szabályok figyelembevételével:

a)     a közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok és a településen működő társadalmi szervezetek, egyesületek kérdéseket intézhetnek, illetőleg közérdekű javaslatokat tehetnek;

b)     a közmeghallgatás(ok) idejét, helyét és témáját, valamint más lakossági fórumok megtartásának tervét a képviselő- testület határozza meg, lehetőleg a munkatervének elfogadásakor;

c)      a közmeghallgatás(ok) pontos időpontjára vonatkozó javaslatot a polgármester a közmeghallgatás üléstervvel egyidejűleg terjeszti elő;

d)     a közmeghallgatás(ok)ra általában az önkormányzat székhelyén, de indokolt esetben az önkormányzat által létrehozott intézmény székhelyén is sor kerülhet;

e)     a közmeghallgatás helyéről, idejéről, a tárgykörökről az önkormányzat hirdetőtábláján elhelyezett hirdetménnyel tájékoztatni kell a lakosságot a rendezvény előtt legalább 5 nappal;

/2/ A közmeghallgatást a polgármester vezeti.

/3/ A közmeghallgatáson felvetett kérdésekre, javaslatokra lehetőleg azonnal, de legkésőbb 15 napon belül írásban kell választ adni.

/4/ A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyre értelemszerűen vonatkoznak a képviselő-testület jegyzőkönyvére irányadó szabályok.

 

83. §.

A képviselő-testület a helyi népszavazás, népi kezdeményezés feltételeiről, eljárási rendjéről külön rendeletet alkot.

84. §.

 

Az önkormányzat részben önállóan gazdálkodó intézményeinek alapító okiratait a 6. számú függelék tartalmazza.

 

XI. fejezet

 

TÁRSULÁSOK

 

85. §.

/1/ A képviselő-testület a hatékonyabb, gazdaságosabb feladatmegoldás érdekében társulásba vehet részt, más együttműködési megoldásokat alakíthat ki.

/2/ A társulás nem sértheti az önkormányzat jogait.

/3/ A társulási megállapodás előkészítése a polgármester és a jegyző feladata, melyről a képviselő-testület határoz.

/4/ A társulás működésének tapasztalatairól a képviselő-testületet rendszeresen tájékoztatni kell.

 

XII. fejezet

 

AZ ÖNKORMÁNYZATI GAZDÁLKODÁS

 

Az önkormányzat vagyona

 

86. §.

/1/ Az önkormányzat tulajdonára és gazdálkodására vonatkozó legalapvetőbb rendelkezéseket külön önkormányzati rendelet határozza meg.

Ebben a rendeleten kell megállapítani:

a.)   a forgalomképtelen vagyontárgyak körét;

b.)   a törzsvagyon korlátozottan forgalomképtelen tárgyait és azokat a feltételeket, amelyekre figyelemmel kell lenni a vagyontárgyakról való rendelkezés során.

/2/ Az önkormányzat törzsvagyonát (forgalomképtelen törzsvagyon, korlátozottan forgalomképes törzsvagyon) valamint a forgalomképes vagyontárgyak tételes listáját a helyi vagyonrendelet melléklete tartalmazza.

/3/ Az önkormányzat – vagyonának növelése érdekében – részt vehet különböző gazdasági vállalkozásokban. E részvétel formájáról és módjáról külön önkormányzati rendelet tartalmaz előírásokat.

/4/ A képviselő-testület hitelt csak abban az esetben vesz fel, amennyiben más finanszírozási mód nem lehetséges, vagy gazdaságilag célszerűtlen.

/5/ A polgármester az önkormányzati vagyon helyzetének alakulásáról minden évben falugyűlésen köteles tájékoztatni az állampolgárokat.

 

Az önkormányzat költségvetése

 

87. §.

/1/ A képviselő-testület a költségvetését önkormányzati rendeletben határozza meg. A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény és a végrehajtásáról szóló rendeletek, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét az állami költségvetési törvény határozza meg.

/2/ A képviselő-testület költségvetését a költségvetési törvény elfogadását követően, annak előírásai, követelményei alapján a központi hozzájárulásnak az önkormányzatot megillető normatívák szerint állapítja meg.

/3/ A költségvetés tárgyalása két fordulóban történik.

a.)    Az első fordulóban a tárgyaláshoz a Kormány által rendelkezésre bocsátott költségvetési irányelvek, az önkormányzat kötelezően előírt és szabadon vállalt feladatainak alapos elemzése, helyzetfelmérése alapján gazdasági koncepciót kell összeállítani, amelynek keretében:

·         számításba kell venni a bevételi forrásokat, a források bővítésének lehetőségeit;

·         meg kell határozni a kiadási szükségleteket, azok gazdaságos, célszerű megoldásait, a kielégítések alternatíváit;

·         egyeztetni szükséges az igényeket, a célkitűzéseket a lehetőségekkel, – meg kell határozni a szükségletek kielégítésének sorrendjét;

  • előzetesen fel kell mérni a várható döntések hatásait.

b.)    A második fordulóban a költségvetési törvényben előírt részletezésben – az államháztartásról szóló törvény rendelkezéseit betartva – az önkormányzat költségvetési rendelet-tervezetét tárgyalja a testület. A költségvetési rendelet határozza meg a tervezett (létrejött) bevételi többletfelhasználást, illetve, hogy a tervezett (létrejött) hiányt milyen módon lehet fedezni a pénz- és tőkepiacon végzett hitelművelettel, továbbá meg kell határozni a hitelműveletekkel kapcsolatos hatásköröket.

/4/ A polgármester pótköltségvetési rendelet-tervezetet terjeszt a képviselő-testület elé, ha év közben a körülmények oly módon változnak meg, hogy ezek a helyi önkormányzat költségvetésének teljesítését jelentősen veszélyeztetik.

/5/ A képviselő-testület által jóváhagyott előirányzatok között átcsoportosítani nem lehet, kivéve ha a helyi önkormányzati feladatok ellátása érdekében a polgármester kezdeményezésére azt a képviselő-testület engedélyezi.

/6/ A képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert, hogy az átmenetileg szabad pénzeszközök lekötéséről  –  a testület folyamatos tájékoztatása mellett – a rendeletben foglaltak figyelembevételével saját hatáskörében döntsön.

 

A gazdálkodás főbb szabályai

 

88. §.

 

/1/ A helyi önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért a képviselő-testület, a gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester felelős.

/2/ Az önkormányzat gazdálkodási feladatait jogszabályi előírás alapján a polgármesteri hivatal látja el. E körben különösen:

a.)    A PM. által előírt módon és időben elkészíti a költségvetési tájékoztatót, a költségvetési beszámolót, valamint a havi pénzforgalmi információt, és mindezeket megküldi a TÁH részére.

b.)    Beszedi az önkormányzat saját bevételeit.

c.)    „Leigényli” a TÁH-tól a címzett –cél és egyéb támogatásokat.

d.)    Gondoskodik az önkormányzat által létrehozott és működtetett intézmények pénzellátásáról.

e.)    Biztosítja az önkormányzat pénzforgalmi szemléletű kettős könyvvitelének szabályszerű vezetését, s ezen belül – a pénzügyminiszter által meghatározottak szerint – kialakítja saját számlarendjét.

f.)     Biztosítja az önkormányzat törzsvagyonának elkülönített nyilvántartását.

g.)    Elkészíti az önkormányzat éves vagyonleltárát, s azt csatolja az év végi költségvetési beszámolóhoz.

h.)    Az önkormányzat költségvetési számláját vezető pénzintézeten keresztül gondoskodik az önkormányzat tartozásainak és az önkormányzat intézményei működési kiadásainak a kiegyenlítéséről, illetőleg teljesítéséről.

/3/ Az önkormányzat részben önállóan gazdálkodó költségvetési intézményei gazdálkodását a polgármesteri hivatal, mint önálló költségvetési szerv bonyolítja. A polgármesteri hivatal és a részben önállóan gazdálkodó költségvetési intézmények közötti munkamegosztás és felelősségvállalás rendjét a hivatal és az intézmények közötti megállapodásban kell rögzíteni. A megállapodás a képviselő-testület jóváhagyásával válik érvényessé.

 

Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzése

 

89. §.

/1/ Az önkormányzat gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.

/2/ A saját intézmények pénzügyi ellenőrzését a képviselő-testület látja el.

/3/ A képviselő-testület gazdálkodásának belső ellenőrzéséről jogszabályban meghatározott képesítésű ellenőr útján gondoskodik.

/4/ A Pénzügyi Bizottság – egyebek között – az önkormányzatnál és intézményeinél:

a.)     Véleményezi az éves költségvetési javaslatot és a végrehajtásáról szóló féléves, éves beszámoló tervezeteit.

b.)     Figyelemmel kíséri a költségvetési bevételek alakulását, különös tekintettel a saját bevételekre, a vagyonváltozás alakulását, értékeli az azt előidéző okokat.

c.)      Vizsgálja a hitelfelvétel indokait és gazdasági megalapozottságát, ellenőrizheti a pénzkezelési szabályzat megtartását, a bizonylati rend és bizonylati fegyelem érvényesítését.

d.)     Részt vesz a képviselő-testület pályázatainak előkészítésében.

e.)     Véleményezi a vállalkozásokban való önkormányzati részvételt célzó testületi előterjesztéseket.

/5/ A Pénzügyi Bizottság vizsgálati megállapításait a képviselő-testülettel haladéktalanul közli. Ha a képviselő-testület a vizsgálati megállapításokkal nem ért egyet, a vizsgálati jegyzőkönyvet észrevételeivel együtt megküldi az Állami Számvevőszéknek.

 

 

Felterjesztési jog

90. §.

 

/1/ A képviselő-testület által irányított szerv működésével, illetőleg az általa kibocsátott jogszabállyal, jogi irányítási eszközzel és egyéb döntésével kapcsolatban véleményt nyilváníthat, kifogással élhet, kezdeményezheti annak megváltoztatását vagy visszavonását.

/2/  A képviselő-testület az önkormányzati jogokat, illetőleg az önkormányzat feladat – és hatáskörét érintő bármely kérdésben – közvetlenül vagy érdekképviseleti szervezete útján – az adott kérdésben hatáskörrel rendelkező állami szerv vezetőjéhez fordulhat és tájékoztatást, adatot, szakmai és jogértelmezési kérdésben állásfoglalást kérhet, illetve javaslatot tehet, vagy intézkedés megtételét kezdeményezheti.

 

XIII. fejezet

 

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

 

91. §.

/1/ Az SZMSZ megalkotásáról szóló rendelet a kihirdetése napján lép hatályba. Kihirdetésének napját és módját az SZMSZ eredeti példányán fel kell tüntetni. A kihirdetésről a jegyző gondoskodik.

/2/ Az SZMSZ mellékleteinek és függelékeinek folyamatos vezetéséről, naprakész állapotban tartásáról a jegyző gondoskodik.

/3/ Jelen SZMSZ hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az 5/1996./VIII.02./ KT. számú rendelettel, a 4/1999./IV.30./ KT. számú rendelettel, 9/2001./XI.22./ KT. számú rendelettel, a 10/2002./XI.07./ KT. számú rendelettel módosított 4/1995. /VI.22./ KT. számú rendelet.

 

A kihirdetés napja: Fábiánháza, 2003. év  szeptember    hó  15 .     nap.

 

 

 

 

 

/: P a p p    Tamás sk. :/                                                      /: T ó t h   Miklós  sk.:/

polgármester                                                                           jegyző

 

 

 

AZ SZMSZ MELLÉKLETEI:

================

 

 

1.      Az önkormányzati szervek, illetve intézmények felsorolása és címe.

2.      Az állandó bizottságok elnevezése.

3.      Az egyes bizottságok feladat- és hatásköre.

4.      Vagyonnyilatkozat-tételi  kötelezettséggel járó munkakörök jegyzéke.

 

 

 

 

 

AZ SZMSZ FÜGGELÉKEI:

================

 

1.      A képviselő-testület törvények által előírt kötelező önkormányzati feladat- és hatásköre.

2.      A települési képviselők névsora, címe.

3.      a képviselői eskü szövege.

4.      Az állandó bizottságok személyi összetétele.

5.      A  Polgármesteri Hivatal ügyrendje.

6.      Az önkormányzat részben önállóan gazdálkodó intézményeinek alapító okiratai.

 

 

1.      számú melléklet

Az önkormányzati szervek, illetve intézmények

felsorolása és címei.

 

 

1./ Önkormányzat Képviselő-testülete                   Fábiánháza, Kossuth u.25/A.

2./ Polgármesteri Hivatal                                     Fábiánháza, Kossuth u.25/A.

3./ Általános Művelődési Központ                            Fábiánháza, Kossuth u. 47.

4./ Napköziotthonos Óvoda                           Fábiánháza, Rákóczi u.1.

5./ Gondozási Központ                                          Fábiánháza, Kossuth u. 87.

 

2.      számú melléklet

Az állandó bizottságok elnevezése, létszáma

 

 

1./ Ügyrendi Bizottság                                      3 fő

2./ Pénzügyi Bizottság                                      4 fő

3./ Szociális és Egészségügyi Bizottság               6 fő

4./ Művelődési, Ifjúsági és Sport Bizottság          4 fő

 

 

3.számú melléklet

Az egyes bizottságok feladat és hatásköre

 

1./ Ügyrendi Bizottság

 

– Gyakorolja a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 1990. évi LXIV. tv-ben képviselő-testület hatáskörébe utalt választási jogköröket, ha a képviselő-testület nem ülésezik, vagy működésében akadályozott.

–  Folyamatosan vizsgálja az SZMSZ hatályosulását, szükség esetén javaslatot tesz a módosításra.

–  Véleményezi a Polgármesteri Hivatal tevékenységéről szóló beszámolót.

–  Lebonyolítja a titkos szavazást.

–  Nyilvántartja, vizsgálja és ellenőrzi a polgármester, illetve az önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatát,

–          Kivizsgálja a képviselők és a nem képviselő bizottsági tagok összeférhetetlenségének megállapítása iránti kezdeményezéseket.

 

2./ Pénzügyi Bizottság

 

 

Az SZMSZ 89. §./4/ bekezdésében foglaltakon túlmenően  – javaslatot tesz a képviselő-testületnek a polgármester illetményének emelésére és jutalmazására.

 

 

3./ Szociális és Egészségügyi Bizottság

 

 

–          Figyelemmel kiséri a szociálpolitikai és egészségügyi feladatok végrehajtását, az időskorúak, a veszélyeztetett családok helyzetét, a cigány lakosság életkörülményeit és kezdeményezi a szükséges intézkedések megtételét.

–          Javaslatot tesz a képviselő-testületnek az első lakáshoz jutók támogatására,- e körben:

a.)       közreműködik a támogatásra javasoltak névsorának elkészítésében, az igénylők jövedelmi, vagyoni és szociális viszonyainak, valamint az egyes igényjogosultságra vonatkozó bejelentések helyszíni megvizsgálásában, a kérelmekhez csatolt különböző igazolások felülvizsgálatában.

b.)       Javaslatot tehetnek a jövedelmi viszonyok figyelembevételére vonatkozó rendelkezések alóli felmentésre.

–          Véleményezi a Háziorvosi és Védőnői Szolgálat, valamint a Gondozási Központ és a Gyermekjóléti Szolgálat tevékenységéről szóló beszámolót.

 

 

4./ Művelődési, Ifjúsági és Sport Bizottság

 

 

–                       Figyelemmel kíséri a nevelés, oktatás, az ifjúság helyzetét, a kulturális, közművelődési és sporttevékenységet, – kezdeményezi a szükséges intézkedések megtételét;

–                       Véleményezi a nevelési- oktatási intézmények tevékenységéről szóló beszámolókat, az éves Községi Rendezvényterv- tervezetét;

–                       Kezdeményezi az önkormányzat és a helyi egyházak; ifjúsági, sport- és kulturális szervezetek vezetőivel történő rendszeres kapcsolattartás módjára irányuló javaslatok kidolgozását;

–                       Közreműködik az egyházi, ifjúsági, sport- és kulturális szervezetekkel közösen szervezett programok kialakításában, határmenti kapcsolatok fejlesztésében, közös rendezvények lebonyolításában;

–                       Javaslatot tesz a képviselő-testület elé kerülő ágazati napirendek meghatározására;

–                       Figyelemmel kíséri és követi a tevékenységi körét érintő szervezetek részére biztosított önkormányzati támogatások felhasználását és javaslatot tesz a következő évi támogatásukra;

 

 

4.számú melléklet

 

Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel járó munkakörök jegyzéke

 

 

Kötelezettséget megállapító jogszabályhely

 

Munkakör

 

Vagyonnyilatkozat tétel kötelezettség gyakorisága

 

Ktv. 22/A. §. (8) d) Jegyző 2 év
Ktv. 22/A. §. (8) e) Anyakönyvvezető 2 év
  Igazgatási ügyintéző 2 év
Ktv. 22/A. §. (8) g) Pénztáros 2 év
  Gazdálkodási ügyintéző 2 év
  Adóügyi ügyintéző 2 év

 

 

 

1.számú függelék

 

A képviselő-testület törvények által előírt

kötelező önkormányzati feladat- és hatásköre

 

 

1.)  Az önkormányzat feladatai a közszolgáltatások körében:

 

– településrendezés és településfejlesztés,

– az épített és természeti környezet védelme,

– a lakásgazdálkodás,

– a vízrendezés,  csapadékvíz-elvezetés és csatornázás,

– a köztemető fenntartása,

– a helyi közutak és közterületek fenntartása,

– a helyi köztisztaság és településtisztaság biztosítása,

– gondoskodás a helyi tűzvédelemről és közbiztonság helyi feladatairól,

– közreműködés a foglalkoztatás megoldásában,

– gondoskodás az óvodai nevelésről, az általános iskolai oktatásról és nevelésről, az egészségügyi és szociális ellátásról, valamint a gyermek- és ifjúsági feladatokról,

– közművelődési tevékenység és a sport támogatása,

– az etnikai kisebbség jogai érvényesítésének biztosítása,

– az egészséges életmód közösségi feltételeinek az elősegítése.

 

2.) Az önkormányzat köteles gondoskodni:

 

– az egészséges ivóvízellátásról,

– az óvodai nevelésről, az általános iskolai oktatásról és nevelésről,

– az egészségügyi és a szociális alapellátásról,

– a közvilágításról,

– a helyi közutak és a köztemető fenntartásáról,

– az etnikai kisebbségek jogainak érvényesüléséről,

– a polgármesteri hivatal működtetéséről.